title: "Kell minimum járulékot fizetned mellékállású átalányadósként? A rövid válasz: nem" description: "Mellékállású átalányadósként a minimum járulékalapod nulla: bevétel nélkül 0 Ft TB és 0 Ft szocho. Csak a nullás 2658-at kell beadni. Fő- vs mellékállás számokkal." slug: "kell-e-minimum-jarulekot-fizetni-mellekallas-atalanyado" date: "2026-07-20" keywords:

"átalányadó minimum járulék"
"kell-e TB-t fizetni ha nincs bevétel"
"mellékállás minimum járulékalap"
"átalányadó nulla bevétel járulék"
"mellékállású egyéni vállalkozó járulék 2026"

Kell minimum járulékot fizetned mellékállású átalányadósként? A rövid válasz: nem

Ez az egyik leggyakoribb félelem, mielőtt valaki a munkaviszonya mellett belevág a vállalkozásba: "És ha egy hónapban nem lesz bevételem, akkor is levonnak rajtam egy fix járulékot?" A rövid válasz mellékállású átalányadósként: nem. Ha van heti legalább 36 órás munkaviszonyod, akkor a vállalkozásodra nulla forint minimum járulékalap vonatkozik. Nincs havi fix teher, nincs "megjátszott" alap, nincs olyan, hogy bevétel nélkül is fizetsz. Ebben a cikkben pontosan megnézzük, honnan jön ez, miben más a főállás, és mi az az egyetlen dolog, amit üres negyedévben is meg kell tenned.

Minden szám a NAV 2026-os, egyéni vállalkozók átalányadózásáról szóló 100. információs füzetéből származik.

Mi az a minimum járulékalap, és miért fél tőle mindenki?

A járulékalap az az összeg, amire a TB-járulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (szocho, 13%) számolják. A "minimum járulékalap" azt jelenti, hogy a törvény bizonyos vállalkozók esetében akkor is előír egy alsó összeget, ami után fizetni kell, ha közben egyáltalán nem volt bevétel. Ez a főállású egyéni vállalkozók valódi terhe: hiába nulla a bevétel egy hónapban, a járulékot legalább a minimálbér után be kell fizetni.

Innen ered a szorongás. Sokan azt hiszik, hogy ez rájuk is vonatkozik, és emiatt bele sem mernek vágni, pedig mellékállásban pont ez a szabály nem él. A kettő összekeverése az egyik leggyakoribb tévhit az egész témában.

Mellékállásban a minimum járulékalap nulla

Ha heti legalább 36 órás munkaviszonyod van, a jog szemében mellékállású (másodfoglalkozású) egyéni vállalkozó vagy. Ennek a státusznak az a lényege, hogy a járulékfizetésedet már "lefedi" a munkahelyed: a főállásod után a munkáltatód rendezi a TB-t és a szochót. Ezért a vállalkozásodnál a törvény nem ír elő minimum járulékalapot.

A NAV 100-as füzetének 6.2. pontja ezt egyértelműen kimondja: mellékállásban a TB-járulék és a szocho kizárólag a ténylegesen megszerzett, SZJA-köteles átalányjövedelem után jár. Nincs alsó korlát, nincs fiktív alap. A gyakorlatban ez a következőt jelenti:

Ha nulla a bevételed egy hónapban: a járulékalapod nulla. 0 Ft TB, 0 Ft szocho.
Ha van bevételed, de a göngyölített jövedelmed még az adómentes küszöb alatt van: a járulékalapod továbbra is nulla.

Az adómentes küszöb 2026-ban 1 936 800 Ft göngyölített jövedelem (az éves minimálbér fele; a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft a 426/2025. Korm. rendelet alapján). Ez a rész nemcsak SZJA-mentes, hanem "nem képez járulékalapot" sem, tehát a TB és a szocho is nulla rajta. 45%-os általános költséghányaddal számolva ez 3 521 455 Ft éves bevételig tart. Eddig a pontig mellékállásban egyetlen forint SZJA-t, TB-t és szochót sem fizetsz, akár egyenletesen, akár szakaszosan jön a pénz.

Fő- vs mellékállás: ugyanaz a vállalkozás, milliós különbség

A legjobban egy közvetlen összevetésen látszik, miért számít ennyire a státusz. Vegyünk egy vállalkozót, akinek egy adott évben egyáltalán nincs bevétele (elindította a vállalkozást, de még nem futott be):

Mellékállásban: a minimum járulékalap nulla, így a TB és a szocho is 0 Ft. Bevétel nélkül tényleg nulla a mozgó teher.
Főállásban: a járulékokat legalább a minimálbér (havi 322 800 Ft) után meg kell fizetni. Ez havonta 322 800 × 18,5% = 59 718 Ft TB és 322 800 × 13% = 41 964 Ft szocho, azaz 101 682 Ft minden hónapban, akkor is, ha nulla a bevétel. Egy teljes évre ez 1 220 184 Ft. (Ha a tevékenységed szakképesítést igényel, a garantált bérminimum, havi 373 200 Ft az alap, amivel a havi teher 117 558 Ft, éves szinten 1 410 696 Ft.)

Ugyanaz a vállalkozás, ugyanaz a nulla bevétel, mégis több mint 1,2 millió forint a különbség pusztán a státusz miatt. Ezért érdemes a vállalkozást a munkaviszony mellett, mellékállásban indítani, amíg a bevétel fel nem épül. A feltétel egyetlen dolog: a munkaviszonyod érje el a heti 36 órát. A teljes, bevételi szintenkénti összevetést (1, 3, 5 és 7 millió Ft-ra) az átalányadó mellékállásban 2026 cikkben vezettük végig.

Akkor bevétel nélkül tényleg nem kell csinálnom semmit?

De, egyetlen dolgot igen, és ez fontos. A fizetnivalód lehet nulla, de a bevallási kötelezettséged nem szűnik meg. Mellékállású átalányadósként negyedévente be kell adnod a 2658-as bevallást (a 2026-os évre a '58-as sorozat), méghozzá akkor is, ha nulla az adód és nulla a bevételed. Ez az úgynevezett nullás bevallás.

Ez a leggyakoribb pont, ahol a kezdők pénzt buknak: azt hiszik, hogy ha nincs bevétel, nincs teendő, és elmulasztják a nullás bevallást. A be nem adott bevallás viszont mulasztási bírságot vonhat maga után, teljesen feleslegesen, hiszen fizetni amúgy sem kellett volna semmit.

A határidők 2026-ban: minden negyedévet követő hónap 12-e, munkaszüneti nap esetén a következő munkanap. Konkrétan: április 13., július 13., október 12. és január 12. (2027). A negyedéves rendszert és a nullás bevallás mikéntjét részletesen itt tárgyaljuk: 2658-as bevallás határidők és negyedéves logika.

A másik állandó kötelezettség, ami a bevételtől független: az átalányadósnak kötelező NAV-kompatibilis bevételi nyilvántartást vezetnie (az Szja tv. szerint), akkor is, ha nulla az adó. Erről külön írtunk: bevételi nyilvántartás átalányadósként.

Vigyázz a göngyölítéssel: a nulla nem marad örökké nulla

Van egy csavar, ami miatt nem elég egyszer megnyugodni, hogy "nulla a járulék". A negyedéves alapot göngyölítéssel számolod: mindig az év elejétől halmozott jövedelmedből vonod le az 1 936 800 Ft-os mentes részt és a korábbi negyedévekben már leadózott alapot. Ez azt jelenti, hogy amint a halmozott jövedelmed átlépi a küszöböt, onnantól kezdve a küszöb feletti részre már jár a járulék, jellemzően egy adott negyedév közepén.

Tehát az első negyedévekben tényleg lehet nulla a fizetnivalód, majd abban a negyedévben, amikor a göngyölített bevételed túllépi a 3 521 455 Ft-ot, hirtelen megjelenik a TB és a szocho is. Ha addig semmit sem tettél félre, ez kellemetlen meglepetés. A göngyölítést negyedévről negyedévre, számpéldával itt vezettük le: göngyölítéses módszer érthetően. Azt pedig, hogy a küszöb átlépése után mennyit érdemes félretenni (kb. a többlet 26%-át), itt számoltuk ki: mennyit kell félretenni az adóra.

Foglaljuk össze

Mellékállású átalányadósként (heti 36+ órás munkaviszony mellett) a minimum járulékalapod nulla. Bevétel nélkül nincs havi fix TB vagy szocho.
A göngyölített jövedelem 1 936 800 Ft-jáig (kb. 3 521 455 Ft éves bevételig, 45%-os költséghányadnál) az SZJA, a TB és a szocho egyaránt 0 Ft.
A főállású EV ezzel szemben bevétel nélkül is fizet a minimálbér után, évi több mint 1,2 millió Ft-ot.
A nulla fizetnivaló nem ment fel a nullás 2658-as bevallás és a bevételi nyilvántartás alól.
A göngyölítés miatt a nulla nem örök: a küszöb átlépésekor a többletre már jár a járulék.

Tartsd egy helyen a nyilvántartást és a negyedéves adót

A nulla teher jó hír, de a nullás bevallást és a göngyölített alap követését akkor is el kell végezned, és pont itt csúsznak el a legtöbben. Az Átalányadó Excel 2026 csomagunk (egyszeri 5 990 Ft, nincs előfizetés) egy helyen viszi a NAV-kompatibilis bevételi nyilvántartást és a negyedéves 2658-előrejelzést: automatikusan mutatja, mikor lépi át a göngyölített jövedelmed a küszöböt, és pontosan mennyi jár akkortól. A csomag jelenleg indulás előtt áll, iratkozz fel az értesítőre, és szólunk, amint elérhető. Addig is a saját számaidat ingyen kiszámolhatod a Mellékállás Kalkulátorral.

A kalkulátor és a tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A pontos adókötelezettségről egyeztess könyvelővel vagy a NAV-val.