A legidegesítőbb pillanat egy vállalkozónak nem az, amikor adót kell fizetni, hanem amikor a negyedéves határidő előtt rájön, hogy nincs miből. A számla befolyt, a pénz elment, és most a NAV kér egy összeget, amire nem készültél. Ezt egyetlen szokással kikapcsolhatod: minden befolyt bevételből azonnal félreteszed az adóra jutó részt egy külön helyre. A kérdés csak az, hogy mennyit. Ebben a cikkben kapsz egy konkrét, fejben tartható hüvelykujjszabályt, mögé pedig a pontos matekot a 2026-os szabályok szerint, három végigszámolt példával (3, 5 és 7 millió Ft bevételre).
A rövid válasz: egy szám, amit érdemes megjegyezni
Mellékállású átalányadós egyéni vállalkozóként (tehát ha van egy heti 36+ órás munkaviszonyod, és mellette vállalkozol) a szabály két részből áll:
- Az első kb. 3,52 millió Ft bevételig gyakorlatilag 0 Ft-ot kell félretenned SZJA-ra, TB-járulékra és szochóra. Ezen a sávon belül csak két apró, fix tétel van: a HIPA (a legtöbb esetben sávosan max. 50 000 Ft/év) és a kamarai hozzájárulás (5 000 Ft/év), együtt nagyjából 55 000 Ft egy évre.
- A 3,52 millió Ft feletti bevétel minden forintjából tegyél félre kb. 26%-ot. Ez a rész fedezi a küszöb átlépése utáni SZJA-t, TB-t és szochót.
Ennyi. Ha csak egy mondatot viszel magaddal: a 3,52 millióig szinte semmit, felette a többlet negyedét egy kicsivel megfejelve. A következő részekben megnézzük, honnan jön ez a 26%, és miért pont 3,52 millió a határ.
Miért adómentes az első 3,52 millió forint?
Az átalányadó lényege, hogy nem a tényleges költségeidet vonod le, hanem a törvény egy fix költséghányadot ismer el. A leggyakoribb, általános esetben ez 2026-ban 45% (2025-höz képest emelkedett, és 2027-ben tovább nő 50%-ra). Vagyis a bevételed 55%-a számít adóköteles jövedelemnek:
jövedelem = bevétel × 55%
Van azonban egy külön kedvezmény, ami pont a kis- és mellékállású vállalkozóknak szól: az átalányadós jövedelmed első 1 936 800 Ft-ja (az éves minimálbér fele, 322 800 × 12 / 2) teljesen adó- és járulékmentes. Nemcsak az SZJA nulla ezen a részen, hanem a TB-járulék és a szocho is, mert ez a rész "nem képez járulékalapot".
Innen jön a 3,52 milliós határ. Visszafelé számolva: mekkora bevételnél éri el a jövedelem pont az 1 936 800 Ft-os mentes küszöböt?
1 936 800 Ft ÷ 0,55 = 3 521 455 Ft bevétel
Tehát amíg az év eleje óta halmozott (göngyölített) bevételed nem lépi túl a 3 521 455 Ft-ot, addig a jövedelmed a mentes küszöb alatt marad, és az SZJA, a TB és a szocho egyaránt 0 Ft. Mellékállásban ugyanis nincs minimum járulékalap: nem kell "megjátszott" alap után fizetned, tényleg nulla a teher, amíg a küszöb alatt vagy.
Honnan jön a küszöb feletti kb. 26%?
A küszöb átlépése után nézzük meg, mi történik minden egyes extra forint bevétellel. Két lépcsőn megy át:
- Minden +1 Ft bevételből 0,55 Ft lesz adóköteles jövedelem (a 45%-os költséghányad miatt).
- Erre a 0,55 Ft-ra jön a három teher együtt: 15% SZJA + 18,5% TB-járulék + 13% szocho = 46,5%.
A kettőt összeszorozva:
0,55 × 46,5% = 25,575%, kerekítve kb. 26%
Ezért mondjuk, hogy a 3,52 millió Ft feletti bevételed nagyjából 26%-át kell félretenned. Fontos: ez a marginális kulcs, vagyis csak a küszöb feletti részre vonatkozik, nem a teljes bevételre. Éppen ettől olyan kedvező az átalányadó mellékállásban: a teljes bevételre vetített tényleges adóterhelésed jóval 26% alatt marad, ahogy a példák mutatják.
Három számpélda a 2026-os szabályokkal
Nézzük ugyanazt a mellékállású vállalkozót három különböző éves bevételnél, 45%-os költséghányaddal. A HIPA-t és a kamarai hozzájárulást (a fix ~55 000 Ft/év) minden sorban külön kezeljük, mert azok a bevételtől függetlenül járnak.
3 000 000 Ft bevétel: nulla a mozgó adó
- Jövedelem: 3 000 000 × 0,55 = 1 650 000 Ft
- Ez kevesebb, mint az 1 936 800 Ft-os mentes küszöb, tehát az adóköteles alap 0 Ft.
- SZJA: 0 Ft, TB-járulék: 0 Ft, szocho: 0 Ft.
Erre az évre az SZJA/TB/szocho félretett összeged 0 Ft. Csak a fix ~55 000 Ft-ot (HIPA + kamara) kell időben rendezned. A teljes bevételed lényegében a tiéd marad.
5 000 000 Ft bevétel: itt már számít a küszöb feletti rész
- Jövedelem: 5 000 000 × 0,55 = 2 750 000 Ft
- Adóköteles alap: 2 750 000 − 1 936 800 = 813 200 Ft
| Tétel | Számítás | Összeg |
|---|---|---|
| SZJA (15%) | 813 200 × 0,15 | 121 980 Ft |
| TB-járulék (18,5%) | 813 200 × 0,185 | 150 442 Ft |
| Szocho (13%) | 813 200 × 0,13 | 105 716 Ft |
| Összesen | 378 138 Ft |
Ellenőrzés a hüvelykujjszabállyal: a küszöb feletti bevétel 5 000 000 − 3 521 455 = 1 478 545 Ft, ennek 26%-a 384 422 Ft. Ez pár ezer forinton belül megegyezik a pontos 378 138 Ft-tal, tehát a "26%-ot félreteszek" szabály picit felül becsül, azaz a biztonságos irányba téved. A teljes 5 milliós bevételre vetítve ez az adóterhelés mindössze 7,6%.
7 000 000 Ft bevétel: a NAV hivatalos példája
Ez a NAV 2026-os tájékoztató füzetének (100-as füzet) mintapéldája, így jó viszonyítási pont:
- Jövedelem: 7 000 000 × 0,55 = 3 850 000 Ft
- Adóköteles alap: 3 850 000 − 1 936 800 = 1 913 200 Ft
| Tétel | Számítás | Összeg |
|---|---|---|
| SZJA (15%) | 1 913 200 × 0,15 | 286 980 Ft |
| TB-járulék (18,5%) | 1 913 200 × 0,185 | 353 942 Ft |
| Szocho (13%) | 1 913 200 × 0,13 | 248 716 Ft |
| Összesen | 889 638 Ft |
A teljes 7 milliós bevételre vetítve ez 12,7% tényleges adóterhelés. Vagyis még 7 millió Ft bevételnél is bőven a 26% alatt van az összteher, mert az első 3,52 millió adómentes rész lehúzza az átlagot. Ehhez jön a fix ~55 000 Ft HIPA + kamara.
A göngyölítés csavarja: miért nem egyszerű a félretétel
Van egy buktató, ami miatt nem elég csak ránézni az éves bevételre. A negyedéves adóalapot göngyölítéssel számolod: mindig az év elejétől halmozott jövedelmedből vonod le a mentes küszöböt, majd azt, amit korábbi negyedévekben már leadóztál. Ez azt jelenti, hogy év közben lépsz át a küszöbön, jellemzően egy adott negyedév kellős közepén.
Emiatt az első negyedévekben még 0 Ft lehet a fizetnivalód, majd abban a negyedévben, amikor a halmozott bevételed átlépi a 3,52 milliót, hirtelen megjelenik egy nagyobb tétel. Ha addig semmit sem tettél félre, ez kellemetlen meglepetés. A göngyölítés teljes, negyedévről negyedévre végigvezetett levezetését külön cikkben megírtuk: göngyölítéses módszer érthetően.
A gyakorlatban két egyszerű megoldás van, hogy sose érjen meglepetés:
- A biztos út: használd a kalkulátort, ami megmutatja a pontos negyedéves összeget, és pontosan azt tedd félre minden negyedév végén. Így fillérre annyid lesz, amennyi a 2658-as bevallásra kerül.
- Az egyszerű ökölszabály: minden befolyt bevételből, ami a 3,52 milliós határ fölé esik, azonnal tegyél félre 26%-ot. A határ alatti bevételből elég a fix ~55 000 Ft/év fedezetét félretenned. Ez a módszer kicsit felül becsül, tehát a negyedéves fizetés után marad egy kis párnád is.
Hol tartsd a félretett pénzt?
Ha következetesen félreteszed az adóra jutó részt, hónapokig ül nálad a NAV-nak járó összeg a fizetési határidőig, mellette pedig gyűlik az adómentes rész, ami teljes egészében a tiéd. Nem mindegy, hogy ez a pénz hol pihen: külön alszámlán, lekötve, kamatozva vagy a folyószámládon elkeveredve a magánköltéseiddel. Erről, és arról, hogyan ne nyúlj hozzá véletlenül, külön cikket írtunk: adótartalék és megtakarítás mellékállásban.
Foglaljuk össze
A mellékállású átalányadós félretételi szabálya 2026-ban ennyi:
- 3,52 millió Ft bevételig: SZJA/TB/szocho = 0 Ft, csak a fix ~55 000 Ft/év (HIPA + kamara).
- 3,52 millió Ft felett: a többlet minden forintjából kb. 26%.
- A göngyölítés miatt év közben lépsz át a küszöbön, ezért a legbiztosabb a negyedéves pontos összeget félretenni.
A Mellékállás Kalkulátor ingyen, azonnal megmondja a pontos éves és negyedéves összeget, amit félre kell tenned, az Átalányadó Excel 2026 (7 990 Ft) pedig a bevételi nyilvántartásodból automatikusan követi a göngyölített alapokat, és negyedévről negyedévre megmutatja, mennyit rakj félre. Így sosem ér meglepetés a határidő előtt.
A kalkulátor és a tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A pontos adókötelezettségről egyeztess könyvelővel vagy a NAV-val.