Ha mellékállású egyéni vállalkozó vagy vagy leszel, munkaviszony mellett a KATA nem választható (erről külön cikkben írtunk), így a valódi döntés két adózási mód között zajlik: átalányadó vagy tételes költségelszámolás (más néven vállalkozói SZJA). A kérdés végső soron egyetlen számon dől el: mekkora a tényleges költséged a bevételedhez képest. Ebben a cikkben megmutatjuk, hol a fordulópont, és mikor melyik éri meg jobban, konkrét példákkal 3 és 6 millió Ft bevételre.
Ha csak a saját számaidra vagy kíváncsi átalányadóban, a Mellékállás Kalkulátor percek alatt kiszámolja őket.
A két adózási mód dióhéjban
Mindkettőnél ugyanaz a logika: a bevételből levonod a költségeket, és ami marad, az a jövedelem, ami után adózol. A különbség az, hogyan állapítod meg a költséget.
- Átalányadó: nem gyűjtesz költségszámlákat. A NAV a bevételed egy fix százalékát automatikusan költségnek tekinti. 2026-ban az általános költséghányad 45% (2025-ben még 40% volt, 2027-től 50% lesz). A többi tevékenységi kategóriában ez 80% vagy 90% is lehet, de a tipikus szellemi, online és szolgáltató munka a 45%-os általános kulcsba esik. A jövedelem így a bevétel 55%-a.
- Tételes költségelszámolás (vállalkozói SZJA): a tényleges, számlával igazolt költségeidet vonod le a bevételből. Ami marad, az a vállalkozói jövedelem, ennek az adózása több lépcsős (vállalkozói SZJA, majd az adózott eredmény utáni közteher), és lényegesen több adminisztrációval jár.
A lényegi különbség tehát: az átalányadónál a 45% egy vélelmezett költség, amit nem kell igazolnod, a tételesnél pedig a valós, dokumentált költségeddel számolsz.
A döntő szám: a valós költséged a bevétel hány százaléka?
Az egész választás egyetlen összehasonlításra egyszerűsödik:
- Ha a valós költséged kevesebb, mint a bevételed 45%-a, akkor az átalányadó a nyerő, mert a 45%-os vélelmezett költség többet enged levonni, mint amennyi ténylegesen felmerül nálad. Ráadásul nem kell számlákat gyűjtened és költséget könyvelned.
- Ha a valós költséged tartósan több, mint a bevételed 45%-a, akkor a tételes költségelszámolás elvben előnybe kerülhet, mert a valóságban több költséget vonhatsz le, mint amennyit a 45% enged.
A fordulópont tehát nagyjából a 45%-os költségszint. Nézzük meg, mit jelent ez forintban 3 és 6 millió Ft bevételnél:
| Éves bevétel | 45%-os vélelmezett költség (átalány) |
|---|---|
| 3 000 000 Ft | 1 350 000 Ft |
| 6 000 000 Ft | 2 700 000 Ft |
Ha 3 millió Ft bevételnél a tényleges kiadásod (eszközök, szoftver, alapanyag, bérleti díj) kevesebb, mint 1 350 000 Ft, akkor az átalányadó több költséget ismer el, mint amennyi valóban felmerül nálad. Ez a legtöbb digitális és szolgáltató mellékállásnál így van: egy webfejlesztőnek, grafikusnak, tanácsadónak, oktatónak vagy online termékek eladójának a valós költsége gyakran a bevétel 10–20%-a alatt marad, hiszen a fő "nyersanyag" a saját munkája.
Miért nyer az átalány a legtöbb mellékállásnál?
A tipikus mellékállás alacsony költségű. Nincs raktár, nincs sok alapanyag, nincs nagy géppark. A jellemző kiadások (előfizetések, egy laptop, esetleg egy kis marketing) messze a bevétel 45%-a alatt maradnak. Ilyenkor az átalányadó egy nagyon nagyvonalú "kedvezmény": olyan költséget is levonhatsz, ami valójában fel sem merült.
Vegyünk egy 3 millió Ft-os bevételű, alacsony költségű mellékállást átalányadóban, mellékállásban, 2026-os szabályokkal:
- Jövedelem: 3 000 000 × 0,55 = 1 650 000 Ft
- Ez az adómentes 1 936 800 Ft küszöb alatt van, tehát 0 Ft SZJA, 0 Ft TB, 0 Ft szocho.
Az adómentes határ oka az, hogy átalányadóban az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem, azaz 1 936 800 Ft teljesen adómentes, és mellékállásban ez a rész TB- és szochomentes is (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft a 426/2025. Korm. rendelet szerint). 45%-os költséghányadnál ez egészen 3 521 455 Ft éves bevételig nulla közterhet jelent. Ezt a NAV 100. információs füzete is megerősíti.
Tételes költségelszámolásban ez az adómentes sáv nincs meg ugyanígy: ott a valós jövedelmed után a vállalkozói SZJA-rendszer szerint adózol, ami alacsony költségek mellett szinte biztosan magasabb terhet és lényegesen több adminisztrációt jelent. Alacsony költségű mellékállásnál tehát az átalányadó két okból is nyer: több (vélelmezett) költséget enged le, és van egy nagy adómentes sávja.
Számpélda 6 millió Ft bevételre
Nézzük meg magasabb, 6 millió Ft-os bevételnél is az átalányadós terhet, mellékállásban, 45%-os költséghányaddal:
- Jövedelem: 6 000 000 × 0,55 = 3 300 000 Ft
- Adóalap: 3 300 000 − 1 936 800 = 1 363 200 Ft
- SZJA: 1 363 200 × 15% = 204 480 Ft
- TB: 1 363 200 × 18,5% = 252 192 Ft
- Szocho: 1 363 200 × 13% = 177 216 Ft
- Összesen: 633 888 Ft, ami a bevétel 10,6%-a.
A 45%-os vélelmezett költség itt 2 700 000 Ft. Ha a valós költséged ennél kevesebb (egy szellemi mellékállásnál tipikusan az), akkor az átalányadóval jobban jársz, mint ha a tényleges, alacsonyabb költséget vonnád le tételesen. Ha viszont a valós költséged tartósan meghaladná a 2 700 000 Ft-ot (a bevétel 45%-át), az a jele, hogy érdemes végigszámolni a tételes elszámolást is.
| Éves bevétel | Jövedelem (55%) | Összes közteher (átalány, mellékállás) | Effektív kulcs |
|---|---|---|---|
| 3 000 000 Ft | 1 650 000 Ft | 0 Ft | 0% |
| 6 000 000 Ft | 3 300 000 Ft | 633 888 Ft | 10,6% |
Mikor kerülhet mégis előnybe a tételes költségelszámolás?
A tételes költségelszámolás akkor lehet indokolt, ha a vállalkozásod valóban költségigényes, és a kiadásaid tartósan a bevétel 45%-a fölött vannak. Néhány tipikus eset:
- Sok alapanyag vagy készlet: például kézműves termékek, ahol az anyagköltség önmagában elviszi a bevétel jó részét.
- Nagy értékű eszközbeszerzés: ha az induló évben komoly gépet, berendezést kell venned.
- Jelentős bérleti díj, alvállalkozói költség: ha műhelyt, üzletet bérelsz, vagy sok munkát adsz ki alvállalkozónak.
Fontos azonban, hogy a tételes költségelszámolás adózása bonyolultabb, a szabályai (elismerhető költségek köre, értékcsökkenés, veszteségelhatárolás, a jövedelem utáni közterhek pontos kiszámítása) jóval összetettebbek annál, mint amit itt röviden bemutathatunk. Ezek pontos, aktuális szabályait a NAV oldalán és mindenképp könyvelővel egyeztetve ellenőrizd, mert a tételes elszámolás rossz beállítása utólag drága hibákhoz vezethet.
Praktikus szempontok a döntéshez
- Adminisztráció: átalányadóban elég a bevételi nyilvántartás, költségszámlákat nem kell gyűjtened. Erről itt írtunk részletesen. A tételes elszámolás ezzel szemben teljes költségkönyvelést és lényegesen több papírmunkát kíván.
- Kiszámíthatóság: átalányadóban a teher egyszerű képlettel előre látható. A negyedéves göngyölítéses számítást ebben a cikkben vezetjük le.
- Váltás: az adózási módot a vállalkozásindításkor, illetve az adott feltételek mellett évente lehet megválasztani, de a visszaváltásra időbeli korlátok vonatkozhatnak. A konkrét szabályt a bejelentés előtt tisztázd a könyvelőddel.
- Bevételi határ: az átalányadó 2026-ban évi 38 736 000 Ft bevételig választható, mellékállásban ettől jó darabig nem kell tartanod.
Ha még nincs vállalkozásod, a lépésről lépésre alapítási útmutatónk végigvezet azon is, hol és hogyan választod ki az adózási módot.
Összegzés és a következő lépés
A legtöbb mellékállásnál, ahol a valós költség a bevétel 45%-a alatt marad (ez a tipikus a szellemi, online és szolgáltató tevékenységeknél), az átalányadó a nyerő: több költséget enged levonni, mint amennyi valójában felmerül, van egy nagy adómentes sávja (3 521 455 Ft bevételig nulla közteher), és sokkal egyszerűbb adminisztrációval jár. A tételes költségelszámolás akkor jöhet szóba, ha a kiadásaid tartósan a 45% fölött vannak, de ezt mindig valós számokkal, könyvelővel érdemes végigvenni.
A saját átalányadós terhedet a Mellékállás Kalkulátoron 10 másodperc alatt kiszámolod, tetszőleges bevételre és költséghányadra, negyedéves bontásban is. Ha pedig már vállalkozol, és a bevételi nyilvántartást meg a negyedéves adó-előrejelzést egy helyen szeretnéd kezelni, nézd meg az Átalányadó Excel 2026 csomagunkat.
A kalkulátor és a tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A pontos adókötelezettségről egyeztess könyvelővel vagy a NAV-val.