Ha most indítanál egyéni vállalkozást a főállásod mellett, a fejedben szinte biztosan ott van a kérdés: átalányadó vagy KATA? A KATA sokáig a legnépszerűbb adózási forma volt, sokan még mindig automatikusan rákeresnek. A rövid válasz viszont 2026-ban egyértelmű: munkaviszony mellett a KATA nem választható, tehát mellékállásban a valódi választás nem KATA vagy átalányadó, hanem átalányadó vagy tételes költségelszámolás. Ebben a cikkben megmutatjuk, miért zárja ki a törvény a KATÁ-t a te helyzetedben, és miért nem veszítesz vele semmit: az átalányadó mellékállásban gyakran még kedvezőbb.

Ha inkább csak a saját számaidra vagy kíváncsi, a Mellékállás Kalkulátorral percek alatt megkapod, mennyi adót fizetnél átalányadósként.

Mi az a KATA, és kinek szól 2026-ban?

A KATA (Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója) egy egyszerű, fix havi átalányadó: aki jogosult rá, havi 50 000 Ft-ot fizet (kiegészítő tevékenységnél más az összeg), és ezzel letudja az SZJA-t, a járulékokat és a szochót is. Csábítóan egyszerűnek hangzik, de 2022. szeptember 1-je óta a KATA szabályai gyökeresen megváltoztak, és a kör, aki választhatja, drasztikusan leszűkült.

A mai KATA kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozónak jár. Ez a törvény kiindulópontja, és pontosan ez az a pont, ahol a mellékállású vállalkozó kiesik.

Miért nem választhatod a KATÁ-t munkaviszony mellett?

Két, egymástól független ok is kizárja a KATÁ-t, ha van főállásod. Bármelyik önmagában elég ahhoz, hogy ne legyél jogosult.

1. Nem vagy főfoglalkozású

A KATA csak főfoglalkozású kisadózónak választható. Ha heti legalább 36 órás munkaviszonyod van (és épp ez tesz mellékállású, másodfoglalkozású egyéni vállalkozóvá), akkor a KATA szempontjából nem minősülsz főfoglalkozásúnak. A törvény a heti 36 órát több munkaviszonyból össze is számítja: ha két félállásod van, amelyek együtt kiadják a heti 36 órát, az is kizár a KATÁ-ból.

Ez nem részletszabály, hanem a KATA egész logikájának alapja. A 2022-es reform célja épp az volt, hogy a KATA csak azoké legyen, akiknek a vállalkozás a fő megélhetése, ne pedig a munkaviszony melletti kiegészítő jövedelemé.

2. Nem szerezhetsz bevételt kifizetőtől

A második kizáró ok akkor is fennállna, ha nem lenne munkaviszonyod. A KATÁ-s egyéni vállalkozó nem szerezhet bevételt kifizetőtől, azaz cégtől, más vállalkozástól. Ez a szabály a bújtatott munkaviszonyok visszaszorítására született. A törvény ezt kiterjeszti a külföldi kifizetőkre is: ha egy külföldi cégnek vagy platformnak számlázol, az ugyanúgy kizár.

Ennek a mellékállású, gyakran online dolgozó vállalkozónál különösen nagy jelentősége van. Ha például egy Gumroad, Paddle vagy hasonló külföldi platformon keresztül árulsz digitális terméket, vagy egy külföldi ügynökségnek dolgozol, az kifizetőtől származó bevétel, ami önmagában is kizárná a KATÁ-t, még akkor is, ha nem lenne főállásod. (Egyetlen szűk kivétel van: a taxis személyszállítás és a bankszámlán jóváírt kamat, de ez a tipikus szellemi vagy online mellékállásra nem vonatkozik.)

A pontos, aktuális KATA-feltételeket a NAV 99. információs füzete a kisadózó vállalkozók tételes adójáról tartalmazza. Mielőtt bármilyen döntést hozol, ezt és a könyvelődet is érdemes megkérdezni, mert a jogosultsági feltételek a jövőben változhatnak.

Akkor mi marad mellékállásban? Az átalányadó

Ha a KATA kiesik, a mellékállású egyéni vállalkozó két adózási mód közül választhat:

  • Átalányadó: a NAV a bevételed fix százalékát ismeri el költségnek (2026-ban általánosan 45%-ot), a maradék a jövedelmed, ami után adózol.
  • Tételes költségelszámolás (vállalkozói SZJA): a tényleges, számlával igazolt költségeidet vonod le a bevételből.

A legtöbb szellemi, online vagy szolgáltató mellékállásnál az átalányadó a nyerő, mert ezeknél a valós költség jellemzően jóval a 45% alatt van. (Hogy mikor kerülhet mégis előnybe a tételes elszámolás, azt külön cikkben járjuk körbe.)

És ez miért jó hír? Mert az átalányadó mellékállásban rendkívül kedvező

A KATA elvesztése első hallásra rossz hírnek tűnik, pedig mellékállásban az átalányadó legtöbbször jobban jár, mint a KATA valaha is. A kulcs az az adómentes sáv, amit sokan nem ismernek.

Átalányadóban az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem, azaz 1 936 800 Ft teljesen adómentes: erre a részre nem jár SZJA, és mellékállásban TB-járulék és szocho sem. A minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft a 426/2025. Korm. rendelet szerint, ennek fele éves szinten adja az 1 936 800 Ft-ot.

Mit jelent ez bevételben? 45%-os költséghányadnál a jövedelem a bevétel 55%-a. Az adómentes küszöböt tehát akkor éred el, amikor:

1 936 800 Ft ÷ 0,55 = 3 521 455 Ft éves bevétel

Vagyis évi 3 521 455 Ft bevételig gyakorlatilag egyetlen forint SZJA-t, TB-t és szochót sem fizetsz mellékállásban. Ami marad: az iparűzési adó (egyszerűsített adóalappal jellemzően legfeljebb kb. 50 000 Ft/év, önkormányzattól függően) és az évi 5 000 Ft kamarai hozzájárulás. Ez a mellékállású vállalkozó nagy előnye, amit a NAV 100. információs füzete is megerősít.

Számpélda: átalányadó mellékállásban 3, 5 és 7 millió Ft bevételnél

Nézzük, mennyit fizetsz átalányadósként, 45%-os költséghányaddal, mellékállásban, 2026-os szabályokkal. A jövedelem mindig a bevétel 55%-a, az adóalap ennek az 1 936 800 Ft feletti része.

Éves bevétel Jövedelem (55%) SZJA TB Szocho Összes adó Effektív kulcs
3 000 000 Ft 1 650 000 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0%
5 000 000 Ft 2 750 000 Ft 121 980 Ft 150 442 Ft 105 716 Ft 378 138 Ft 7,6%
7 000 000 Ft 3 850 000 Ft 286 980 Ft 353 942 Ft 248 716 Ft 889 638 Ft 12,7%

A 7 millió Ft-os sor a NAV 100-as füzetének hivatalos példája: jövedelem 3 850 000 Ft, ebből az adóalap 3 850 000 − 1 936 800 = 1 913 200 Ft, erre 15% SZJA (286 980 Ft), 18,5% TB (353 942 Ft) és 13% szocho (248 716 Ft) jön.

Most tegyünk egy összehasonlítást. A KATA (ha egyáltalán választhatnád) havi 50 000 Ft, azaz évi 600 000 Ft fix teher lenne, bevételtől függetlenül, akkor is, ha alig van bevételed. Az átalányadós mellékállású vállalkozó ezzel szemben:

  • 3 millió Ft bevételnél 0 Ft közterhet fizet (SZJA, TB, szocho), szemben a KATA 600 000 Ft-jával.
  • 5 millió Ft bevételnél 378 138 Ft-ot, még mindig kevesebbet, mint a KATA éves összege lenne.
  • 7 millió Ft bevételnél 889 638 Ft-ot, ami magasabb, de cserébe a jövedelmed nagyobb részét fedő, teljes körű járulékfizetés (nyugdíj- és egészségbiztosítási alap).

Vagyis abban a bevételi tartományban, ahol egy mellékállás jellemzően mozog, az átalányadó nemcsak elérhető, de sokszor olcsóbb is, mint a KATA lett volna. A KATA elvesztése tehát nem büntetés.

Összefoglaló: mellékállásban átalányadó a válasz

  • KATA: csak főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, kifizetőtől származó bevétel nélkül. Munkaviszony mellett (heti 36 óra) nem választható, és külföldi platformra számlázva a kifizetői szabály miatt egyébként is kizárt.
  • Átalányadó: mellékállásban szinte mindig ez a nyerő. 3 521 455 Ft éves bevételig gyakorlatilag adómentes, felette is enyhén sávos, effektív kulcsú.
  • Tételes költségelszámolás: akkor kerülhet előnybe, ha a valós költséged tartósan meghaladja a bevétel 45%-át, erről itt olvashatsz bővebben.

Ha még nincs vállalkozásod, a lépésről lépésre alapítási útmutatónk végigvezet a teljes folyamaton, az adózási mód kiválasztásával együtt.

Számold ki, mennyit fizetnél

A KATA a te esetedben nem opció, de nem is hiányzik: az átalányadó mellékállásban legtöbbször kedvezőbb. Hogy pontosan mennyit fizetnél a saját bevételeddel, azt a Mellékállás Kalkulátoron 10 másodperc alatt megnézheted, negyedéves bontásban is. Ha pedig már vállalkozol, és a bevételi nyilvántartást meg a negyedéves adó-előrejelzést egy helyen szeretnéd kezelni, nézd meg az Átalányadó Excel 2026 csomagunkat.

A kalkulátor és a tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A pontos adókötelezettségről egyeztess könyvelővel vagy a NAV-val.