Ha van néhány amerikai részvényed vagy amerikai osztalékot fizető alapod, valószínűleg te is észrevetted, hogy 2024 óta jóval nagyobb harapás megy le az osztalékodból, mint korábban. A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnt, és ezzel az amerikai forrásadó a korábbi 15%-ról a törvényi 30%-ra ugrott, a magyar oldalon pedig megjelent egy plusz teher, amit korábban az egyezmény kivédett. Ebben a cikkben végigvesszük, mi történt pontosan, mennyi adót fizetsz ma egy amerikai osztalék után, és hol érdemes könyvelővel egyeztetned, mert a szabály több ponton bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik.

Fontos keretezés az elején: ez a cikk magánszemélyként, befektetőként kapott osztalékról szól, nem a vállalkozói jövedelemről. A főoldali kalkulátorunk az átalányadós vállalkozói jövedelemre készült, az osztalékadót nem számolja. Az itteni számok tájékoztató jellegűek, a saját helyzetedet mindig egyeztesd le szakemberrel.

Mi történt a magyar-amerikai adóegyezménnyel?

Az Egyesült Államok 2022 nyarán felmondta a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A felmondás után az egyezmény egy átmeneti ideig még alkalmazandó volt, a forrásadókra 2023 végéig, de 2024. január 1-jétől már nem alkalmazható. 2026-ban tehát továbbra sincs hatályos magyar-amerikai adóegyezmény, és a NAV álláspontja szerint az Egyesült Államok ma olyan államnak minősül, amellyel Magyarországnak nincs élő, kettős adóztatást kizáró egyezménye (NAV tájékoztató).

Ez a látszólag száraz jogi tény két konkrét pénzügyi következménnyel jár a magyar befektetőnek: nő az amerikai forrásadó, és megváltozik, hogy a magyar oldalon ebből mennyit tudsz beszámítani.

Az amerikai oldal: 30% forrásadó a 15% helyett

Amíg élt az egyezmény, a magyar illetőségű magánszemély az amerikai osztalék után jellemzően kedvezményes, 15% amerikai forrásadót fizetett, amit a brókerednél leadott W-8BEN nyomtatvánnyal érvényesítettél. Az egyezmény adta ezt a kedvezményes kulcsot.

Egyezmény hiányában nincs mire hivatkozni: az amerikai belső szabály szerinti, magánszemélyre vonatkozó 30%-os forrásadó lép életbe az osztalékon. A W-8BEN nyomtatványra továbbra is szükség lehet ahhoz, hogy igazold, nem vagy amerikai illetőségű, de kedvezményes egyezményes kulcsot már nem tudsz vele igényelni, mert nincs egyezmény. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az amerikai osztalékodból már a kifizetéskor 30% levonásra kerül.

A magyar oldal: 15% SZJA és a beszámítás 5%-os szabálya

Az osztalék Magyarországon külön adózó jövedelem, amelyre 15% személyi jövedelemadó vonatkozik (Szja tv. 66. §). A kettős adóztatás ellen a törvény a beszámítás intézményét kínálja: a külföldön megfizetett adót bizonyos korlátok között levonhatod a magyar adóból.

Itt jön a lényeg, ami sok befektetőt meglep. A külön adózó jövedelemre, amilyen az osztalék is, a beszámítás korlátját a Szja tv. 8. § (2) adja: egyezmény hiányában a magyar fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása után nem csökkenhet a jövedelem 5%-a alá. (Létezik egy 90%-os beszámítási korlát is, de az a Szja tv. 32. §-a szerint kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vonatkozik, az osztalékra nem.)

Mivel az amerikai 30% bőven meghaladja a magyar 15%-ot, elméletileg a teljes magyar adót ki tudnád nullázni. A törvény viszont ezt nem engedi: a beszámítás után is minimum 5% magyar SZJA-t kell fizetned az osztalék után. A gyakorlati eredmény: a magyar oldalon 15% helyett 5% marad rajtad, amit nem tudsz a magas amerikai adóval sem lefaragni.

Ez a klasszikus kettős adóztatási helyzet: az amerikai 30%-ot nem kapod vissza, a magyar 5% pedig ráépül. Több szakértői elemzés is így összegzi: az amerikai osztalék teljes SZJA-terhe egyezmény nélkül nagyjából 35% (30% amerikai forrásadó plusz 5% magyar SZJA).

És a szocho?

A személyi jövedelemadó mellett az osztalék után szociális hozzájárulási adó (szocho) is felmerülhet, 13%-os kulccsal. Ez azonban nem korlátlan: a szocho csak egy éves plafonig terheli az ilyen tőkejövedelmeket. A plafon a minimálbér 24-szerese, ami 2026-ban 24 × 322 800 = 7 747 200 forint.

A csavar az, hogy ebbe a plafonba a munkabéred és más, szochót viselő jövedelmed is beleszámít. Ha a munkaviszonyodból származó jövedelmed éves szinten már kimeríti ezt a keretet, akkor az osztalékod után nem kell külön szochót fizetned. Ha viszont van még hely a plafonig, akkor az osztalék arra eső részére 13% szocho is terhel.

Ez pontosan az a pont, ahol a saját számaid döntenek, és ahol érdemes megkérdezned a könyvelődet, hiszen a béred nagysága határozza meg, marad-e egyáltalán szocho-kötelezettség. Ráadásul a beszámítás, amiről fent írtunk, a személyi jövedelemadót csökkenti, a szochót nem.

Mennyi marad a kezedben? Egy egyszerű példa

Nézzük egy kerek példán, 100 000 forintnyi bruttó amerikai osztalékkal.

  • Amerikai forrásadó (30%): 30 000 Ft levonásra kerül még a kifizetéskor.
  • Magyar SZJA: a 15% önmagában 15 000 Ft lenne, de a beszámítás után is minimum 5% marad, tehát 5 000 Ft a fizetendő magyar SZJA.
  • Szocho: ha van hely a 7 747 200 forintos plafonig, akkor 13% = 13 000 Ft; ha a béred már kitöltötte a plafont, akkor 0 Ft.

Így szocho nélkül a teljes adóteher 35 000 Ft, azaz 35%, szochóval együtt pedig akár 48 000 Ft, vagyis 48% is lehet ugyanazon a 100 000 forintos osztalékon. A pontos szám azon múlik, mennyi a béred, és emiatt terhel-e még szocho.

És a részvény eladásából származó árfolyamnyereség?

Jó hír, hogy az árfolyamnyereséget az egyezmény megszűnése lényegében nem érintette. Az amerikai részvény eladásából származó nyereség továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet, mert ehhez elég, ha a piac egy OECD-tagállamban működik, az Egyesült Államok pedig OECD-tag, és az is marad. A realizált nyereség így jellemzően 15% SZJA-val adózik, szocho nélkül, és a veszteségek is a szokásos módon beszámíthatók. A nagyobb teher tehát az osztalékra koncentrálódik, nem az eladási nyereségre. Ha nem szabályozott vagy nem felügyelt helyszínen kereskedsz, az kivétel lehet, ezt érdemes a könyveléddel tisztázni.

Forintosítás és nyilvántartás

A magyar adóhoz az osztalékot és a levont amerikai adót is forintban kell kimutatnod. Devizás osztaléknál a bevétel megszerzésének napján érvényes MNB-árfolyamot használod, és ugyanezen a napi árfolyamon számolod át a beszámításhoz a külföldön levont adót is. Éppen ezért fontos, hogy a brókered éves adóigazolását (jellemzően az 1042-S-t és a saját éves kimutatást) gondosan megőrizd, mert ebből tudod igazolni a ténylegesen levont amerikai adót.

Ha a külföldi jövedelmek forintra váltásának logikája általánosan is érdekel, arról a külföldi platformos jövedelem adózása mellékállásban cikkünkben írtunk bővebben, igaz, az a vállalkozói bevételről szól, nem az osztalékról.

Megéri még egyáltalán amerikai részvény?

Ez a leggyakoribb kérdés, és nem véletlenül. Sokan éppen a 30%-os amerikai forrásadó miatt néznek EGT-ben, például Írországban bejegyzett, amerikai részvényeket tartó alapokat és ETF-eket, mert ott az alap szintjén más forrásadó-kulcs érvényesül. Ez azonban már befektetési döntés, aminek adózási, költség- és kockázati oldala is van, ezért itt nem adunk rá ajánlást. Ha ez a kérdés foglalkoztat, egy adótanácsadóval vagy befektetési szakemberrel érdemes végigvenned a saját portfóliódra szabva.

Összefoglalás

  • A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnt, 2024. január 1-jétől nem alkalmazható, és 2026-ban sincs helyette új egyezmény.
  • Az amerikai osztalék forrásadója a korábbi 15%-ról a törvényi 30%-ra nőtt, a W-8BEN már nem ad kedvezményes kulcsot.
  • A magyar SZJA 15%, de a beszámítás után is legalább 5% magyar adót fizetsz, így az SZJA-teher összesen nagyjából 35%.
  • Szocho 13%-kal felmerülhet a minimálbér 24-szereséig terjedő plafonig (2026-ban 7 747 200 Ft), attól függően, hogy a béred kitölti-e a keretet.
  • Az árfolyamnyereség kezelése lényegében nem változott: az amerikai részvény eladási nyeresége OECD-tagként továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adózhat, 15% SZJA-val, szocho nélkül.

Ha szeretnéd követni a hasonló adózási változásokat és a fontosabb határidőket, a cikk alatti negyedéves adóemlékeztetőre feliratkozva évi néhány rövid emailben megkapod a lényeget.

A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A külföldi tőkejövedelmek adózása egyedi helyzettől függ, a pontos adókötelezettségedről egyeztess könyvelővel vagy a NAV-val.